NEM EGYSZERŰEN FÉNYKÉPÉSZ
Szerző: Admin
NEM EGYSZERŰEN FÉNYKÉPÉSZ
Mert megérdemli – válaszolta Simó Márton, amikor arról kérdeztem, miért is lett idén Balázs Ferenc az Élő Székelyföld díjra kiválasztottak egyike, így rám hárult az indoklás részletesebb taglalása. Én is elintézhetném röviden, mondván, hogy Önök mind nálamnál jobban ismerik, hiszen Feri bácsit mindannyian ismerjük, én magam is már pionírkorom óta, s tanultunk tőle fényképezni, közlekedni, kommunikálni, humorizálni, sőt egy kis szerencsével főzni is valamelyik nyári táborban… Mert Feri bácsi nem egyszerűen fotográfus. Az egyszerűen fotográfusok egyszerűen fotóművészeti díjakat kapnak. De Feri bácsi bonyolultan, összetetten fotográfus.

Feri bácsi krónikás, évtizedek képes megörökítője. De Feri bácsi úgy örökítette meg a múltat, – vagyis mindig éppen a jelent, – hogy közben nemzedékeknek örökítette át a tudását. Mint az egykori székely, aki faragás közben faragni tanította a fiát, vagy a szövőasszony, aki mellett a lánya is szőni tanulhatott…

De azért Feri bácsinak is volt egy cserkészélet, egy pionírélet, vagy expedíciók előtti élete is, sőt már születése előtt kalandokba bocsátkozott.  1937 májusában ugyanis kiáradt a Korond pataka, számos házat sodorva el és elsodorta az áldott állapotban lévő Balázs Domokosnét is, akinek egy kőrisfára sikerült felkapaszkodni, és akit néhány összefogózkodó férfinak sikerült végül kimentenie az áradásból, de csak miután biztosították az asszony, hogy nagyobb gyermekei már biztonságban vannak… 

Feri bácsival később is megesett, hogy ár nem arra sodorta, amerre maga ment volna. Marosvásárhelyen műszaki középiskolát végzett volna, de az utolsó évben a nehézipari minisztériumtól a könnyűipari minisztériumhoz sorolták át az intézményt és textilszakos lett a tanulókból. A gyakorlati hónapokat Bukarestben, a Metaloglobusnál töltötte, közben minden fővárosi múzeumot és kiállítást meglátogatott. Diplomadolgozatában egy háromemeletes tömbház fűtésrendszerét tervezte meg. Érettségi után építészet szeretett volna lenni, de a felvételi nem sikerült így katonaság előtt a József Attila Helyipari vállalathoz tartozó korondi edénygyárnál bérelszámolóként dolgozott. Katonaság után ifjúsági irányító volt Homoródszentmárton körzetében, majd Marosvásárhelyre küldték úgynevezett pártiskolába. Hazatérése után éppen választások következtek és rájött, hogy egy kolléga félre akarja állítani, s inkább félreállt, s elhelyezkedett a szakiskolánál, ahol szakrajzot tanított villanyszerelőknek, politikai gazdaságtant a lányoknak. 1964-ben ruhagyár főgépésze lett, s munkatársaival együtt megterveztették az új ruhagyárat, amely 1972 és1974 között fel is épült, és amelyben 1974 áprilisában megkezdődött a termelés. Ugyanebben az évben jelentkezett a pionírházhoz, ahol az első évben még gokartot is tanított és…. a többit már tudják. A tanévek fotó- és filmoktatással, a vakációk kirándulásokkal, expedíciókkal, természetjárással és sok-sok fotózással teltek. Feri bácsi úgy számolta, hogy mintegy ezer gyereket vezetett be fényképezés bűvöletébe.

Feri bácsinak 72 évesen, 2009-ben volt első egyéni fotókiállítása az 1989 decemberi eseményekről. Feri bácsi nemrégiben, 81 évesen beiratkozott a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájára.

Feri bácsitól ma is tanulhatunk. Azt például, hogy hogyan kell a veszteségeken felülkerekedve az életkedvet megőrizni. Hogyan kell a mások és a magunk munkáját megbecsülni – mert bizony, a magunk munkája is megbecsülendő…. Az egyszerűen fényképész az elkészített, az előhívott, a kidolgozott, a megrendelőnek vagy épp az újságnak átadott fényképek után a szemétkosárba dobja a negatívokat, kitöröli a rosszul sikerült vagy fölöslegesnek vélt képeket, hogy a helyet ne foglalják, hiszen már megkapta, úgymond a fizetséget. De a tudatos fotográfus minden kattintással, minden pillanatban a jövőnek dolgozik, s ezt csak úgy teheti meg, ha vigyáz a munkájára, ha megfelelő módon tárolja a negatívokat, vagy elnevezi a számítógépen a könyvtárakat, vagyis rendben tartja, mint Feri bácsi – aki kérésre bárkinek készségesen rendelkezésére áll, képpel és információval egyaránt.

Feri bácsi már megtapasztalta azt is, hogy milyen, amikor a munkánkat semmibe veszik, amikor egyszerűen kidobják az utolsó mozgóképes filmtekercset, ami nem egyszerűen egy pionírexpedíciót örökített meg, hanem a ma már halott fia emlékét is őrizte volna… szóval Feri bácsi ezt már megtapasztalta. Tapasztalhatja viszont szerencsére munkájának és sokoldalú tevékenységének szerteágazó hatását is több ezer tanítványa révén, sőt elismerésben is nem egyszer része lehetett. Tavaly például Príma művész díjban részesült, s most itt vagyunk, hogy átvehesse az Élő Székelyföld díjat. Mert megérdemli.

Daczó Katalin
 


TÁMOGASSA ADÓJA
2%-VAL AZ
ÉLŐ SZÉKELYFÖLD
EGYESÜLETET!
CIF: 36825602
Asociatia "Secuimea Vie"
537061 Atia nr. 127,
Jud. Harghita