VAJDA EMIL - Az elfeledett karnagy
Szerző: Admin
VAJDA EMIL - Az elfeledett karnagy
Ez alkalommal, amikor a Székely Dalegylet megalakulásának 150. évfordulójára emlékezünk, illő, hogy idézzük az akkori kezdeményezők, kulcsemberek alakját. Az ezernyolcszázas évek végén Székelyudvarhelyen élt egy kiváló okleveles középiskolai tanár-ember, Vajda Emil volt a becsületes neve. Rövid ittléte alatt tehetségével, munkájával, lázba hozta az egész várost és annak környékét.

A sokoldalú fiatalember Kolozsvárott született 1858-ban, a kolozsvári tudományegyetemen szerzett tanári oklevelet, 1881-ben doktorált. Örömmel fogadta kinevezését 1882 szeptemberében, ekkor került Székelyudvarhelyre az állami főreáliskolába. Életcéljául a székelység kulturális, műveltségi felemelését tűzte ki. Nem volt olyan városi rendezvény, amelyből nem vette volna ki részét. Tanította a testgyakorlást, a magyart, a szépírást, a gyorsírást és a németet. Megszervezte és vezette a városi dalárdát, az iskola énekkarát és zenekarát. Ettől kezdve a főreál iskola tornaterme gyakran volt ünnepi hangversenyek helyszíne. A zene iránt a székelyek fogékonyak, a dalt nemcsak szeretik, de művelik is, s a zenéért áldozni is tudnak, mondta egyik barátjának.

A fiatal tanár egyszeriben a város zenei életének meghatározó egyénisége lett, aki rendszeres szervezője és főszereplője volt az ünnepi hangversenyeknek. Több tucat saját szerzeménnyel gazdagította a magyar zeneirodalmat. Rendkívül mozgalmas volt például az 1892-es év a Székely Dalegylet életében, annak a csapatnak, amely ma is őrzi a város népének évszázados dalműveltségét, Vajda Emil karmestersége alatt Budapesten ezüst babérkoszorút és a Nemzeti Zenede Nagydíját (Aranykoszorúját) nyerték el. Rá két évre, 1894-ben fiuméból az ezüst babérkoszorút hozták haza.

Dr. Vajda Emil tíz évig ,1887 és 1897 közt volt a Székely Dalegyletnek rajongva szeretett karnagya. E tíz év alatt pontos kimutatás szerint 140 hangversenyt rendezett a Székely Dalegylet, a betanított kardalok száma meghaladta a 100-at. Nagy szerepe volt a hazafias dalok kiválasztásában is, és ezek népszerűsítésében Neve egyszeriben ismerős lett az egész országban, mert mint hegedűművész, mint tanár, mint író, karnagy és énekes egyaránt kitűnő volt, akit a gondviselés bámulatos sokoldalúsággal és munkakedvvel áldott meg. Maga Kossuth Lajos is gratulált neki a budapesti sikerhez (1892-ben), amikor Vajda meglátogatta a nagy hazafit torinói otthonában. A fiatal tanár sokat tett akkoriban Kossuth Lajos népszerűsítése érdekében a Küküllő-menti városban, hiszen nagy tisztelője és  rajongója volt. Elsők között írt könyvet Kossuth Lajos életéről. Kismonográfiája a nagy hazafi életének állít emléket, bemutatva életrajzát, családja eredtét, politikai pályafutását itthon, és a száműzetésben. A Franklin társulat nyomdájában első izben megjelent kiadvány olyan sikernek örvendett akkoriban, hogy rövid idő alatt mind elkapkodták. A Székelyudvarhely című lap szerkesztőjeként tollával is népszerűsítette a Kossuth iránti rokonszenvet. Kossuth Lajos élet- és jellemrajz című könyvének első díszpéldányát a nagy hazafi nővérének, Ruttkayné Kossuth Lujzának is küldte el, aki nemsokára válaszlevelet küldött az udvarhelyi tanárnak: „Tisztelt tanár úr!  Fogadja igen szíves köszönetemet jeles munkájáért, melynek adományával engem megtisztelni szíves volt” - írja levelében Kossuth növére. Később az udvarhelyi tanár kétszer is tiszteletét tette az emigrációban élő politikusnál. Volt egy kis szerencséje is, jó ismerőse Orbán Balázs a kormányzónak előre küldte a névjegykártyáját.


Az iskoláról sem feledkezett meg, ahol ő tanított, a csonka vár falai közé épített impozáns oktatási intézmény történetét A sz.-udvarhelyi m. kir. állami főreáliskola története 1871-1893-ig címmel jelenteti meg 1893-ban. Közre adja (1894) A vargyasi Daniel-család a közpályán és a magánéletben cím alatt azokat a fontos okiratokat tartalmazó kötetet, amelyek a Daniel családnak egykor a fejedelmekkorabeli Erdély politikai életében való jelentékeny szereplésére vonatkoznak. Hálából tisztelői és az akkori város vezetősége ezüst kosszorúval és gyémánt gyürűvel ajándékozták meg a tanár urat, akit a székelyföldi zenei élet nagymestereként emlegettek.


Életében váratlan fordulat történt 1897-ben, hivatalból áthelyezik a győri főreáliskolába a népszerű tanárt, a város nem tud mást tenni, mint tudomásul veszi. Győrben sincs megállás, amíg birja erővel. Életrajzírói azt írják, a korabeli Győr egyik legérdekesebb személyisége volt, aki többek között a labdarúgás győri meghonosítója, és labdarúgó játékvezető. A győri főreáliskolában ő honosította meg és rakta le a magas színvonalú testnevelés és sport, valamint az egészségnevelés alapjait. 1916-ban halt meg Győrött, itt is van eltemetve.

Balázs Árpád
 


TÁMOGASSA ADÓJA
2%-VAL AZ
ÉLŐ SZÉKELYFÖLD
EGYESÜLETET!
CIF: 36825602
Asociatia "Secuimea Vie"
537061 Atia nr. 127,
Jud. Harghita