ZAJLIK A FUEN ALÁÍRÁSGYŰJTŐ KAMPÁNYA
Szerző: Admin
ZAJLIK A FUEN ALÁÍRÁSGYŰJTŐ KAMPÁNYA
Felháborító, hogy az uniós intézmények a jelenleg is bevándorló kisebbségek számára biztosítanak előjogokat például az anyanyelvi oktatás terén, miközben az őshonos nemzeti kisebbségek nyelvoktatása elsikkad – nyilatkozta a minap Vincze Lóránt, a Minority Safepack kisebbségvédelmi aláírásgyűjtés kapcsán, amelyre eddig körülbelül 650 ezer aláírás gyűlt össze a szükséges egymillióból.

A
z akciót kezdeményező FUEN elnöke úgy vélte, Európának előbb saját kultúrájára, nyelvi sokszínűségére kellene figyelnie, azt a védelmébe vennie, és csak azután foglalkozni az újonnan bevándorló kisebbségek kérdésével. Tárnok Balázs, a Rákóczi Szövetség jogi szakértője arról beszélt, a kisebbségvédelmi aláírásgyűjtéshez hasonló polgári kezdeményezések terén az Európai Unió nem teljesít valami fényesen, az eddigi 68 polgári kezdeményezés közül mindössze négy esetben gyűlt össze a szükséges egymillió aláírás. Hangsúlyozta ugyanakkor, a Minority Safepack abban is különleges, hogy nem egy javaslattal, hanem egy egész javaslatcsomaggal áll elő, így az Európai Bizottság nem tudja csak  úgy egyszerűen „lesöpörni az asztalról” a kezdeményezést, bár ez nem is igazán érdeke. 

Mint arról nemrégiben beszámoltunk, az Európai Unióban egyelőre nincs átfogó kisebbségvédelmi szabályozás, pedig nagyjából 50 millióan tartoznak valamely őshonos nemzeti kisebbséghez. Egész Európát tekintve – a 47 államban – összesen 340 történelmi kisebbség él, létszámuk meghaladja a 100 milliót, vagyis minden hetedik európai polgár valamely történelmi kisebbség vagy etnikum tagja. A Minority SafePack európai polgári kezdeményezést a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) indította el az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójával (FUEN) közösen, célja pedig egy uniós szintű kisebbségvédelmi szabályozás kieszközlése az Európai Uniótól.
 
Nyugat-Európa kisebbségei el vannak kényelmesedve

Vincze Lóránt elmondta, valóban nehézkesen megy az aláírásgyűjtés, legközelebb márciusban lesznek naprakész adataik arról, mennyi aláírást is sikerült összegyűjteni. Ugyanakkor hangsúlyozta, minél jobban közelít a leadás határideje, annál intenzívebbé válik a kampány, érezhetően növekszik a dinamizmusa, és azok a kisebbségek is „belehúztak”, akik eddig csöndben voltak. Példaként említette Németországot, ahol rövid idő alatt megduplázódott a támogatók száma. 
 
Arról is beszélt, sok, különösen Nyugat-Európában élő kisebbségre igaz az, hogy bár lelkesednek a Minority Safepack által megfogalmazott célokért, amikor a tényleges munkavégzésre, kampánytevékenységre, aláírásgyűjtésre került a sor, már kevésbé voltak aktívak, magyarán elkényelmesedtek. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a kisebbségi jogok uniós szintű kivívásának vágya nem magyar specifikum, talán a magyarság állhatatosabban, nagyobb erőbedobással képviseli mindazokat, akik elégedetlenek az Európában kialakult status quo-val.
 
Bár Európa kisebbségei különböző jogokkal élhetnek az egyes országokban - folytatta Vincze Lóránd, és sok esetben eltérőek az elvárásaik is, abban egyetértés alakult ki, hogy szükség van egy uniós standardra, amely lefekteti az általánosan biztosítandó jogokat. Hozzátette, az unió jogszabályi kerete eleve korlátokat szab a kisebbségi jogok érvényesítésének. A Minority Safepack javaslatcsomag egyfajta kvintesszenciája a kisebbségi elvárásoknak az anyanyelv, az oktatás, vagy éppen a regionális kohéziós alapból való részesedés tekintetében. 
 
Mint elmondta, az aláírások összegyűjtését követően is arra számítanak, lesznek olyan országok, amelyek fellépnek majd a Minority Safepack-ben megfogalmazott kisebbségi igényekkel szemben, ilyen például Románia, amely kezdetektől ellenezte a kezdeményezést. Úgy vélte, senki nem szavatolhatja, milyen eredménnyel zárul a kezdeményezés, a témával ugyanakkor mindenképpen kezdenie kell valamit a döntéshozóknak.
 
A bevándorlóknak bezzeg biztosítanak jogokat

A FUEN elnöke arról is szólt, felháborító, hogy az uniós intézmények a jelenleg is bevándorló kisebbségek számára biztosítanak előjogokat például az anyanyelvi oktatás terén, miközben az őshonos nemzeti kisebbségi nyelvoktatás elsikkad. Úgy vélte, Európának előbb saját kultúrájára, nyelvi sokszínűségére kellene figyelnie, azt a védelmébe vennie, és csak azután foglalkozni az újonnan bevándorló kisebbségek kérdésével. Mint megjegyezte, már az Európa Tanácsban is felvetődött a kisebbségi keretegyezmény kiterjesztésének a szándéka az új kisebbségekre, ezt ugyanakkor teljes mértékben elutasítják. A bevándorlás kérdése az egyes országok asszimilációs problémája, de nem szabad összekeverni, egy kalap alá venni Európa hagyományos kisebbségeit az újonnan érkezettekkel.
 
Az aláírásgyűjtés az Európai Bizottságot lényegében nem kötelezi jogalkotásra

Tárnok Balázs, a Rákóczi Szövetség jogi szakértője elmondta, szerdán, február 23-én részt vettek egy uniós közmeghallgatáson, amelynek témája az EU-s polgári kezdeményezések reformja volt, amilyen a Minority Safepack is. Hozzátette, jelenleg egy 2011-es szabályozás alapján lehet hasonló aláírásgyűjtő kezdeményezéseket indítani, a rendszer azonban nem működik jól, ezért maga az Európai Bizottság is reformokat javasolt 2017 szeptemberében. A meghallgatáson a különböző szervezetek többek között az aláírásgyűjtés nehézségeire hívták fel a figyelmet, például arra, hogy egy íven összesen csak három aláírás szerepelhet. A szervezetek egyetértettek abban is, hogy nagyobb politikai erőt kell biztosítani a polgári kezdeményezéseknek, hiszen az eddig benyújtott 68 polgári kezdeményezés közül mindössze négy esetben gyűlt össze a szükséges egymillió aláírás, ráadásul ezek közül is csak egy témakör jutott el ténylegesen az uniós jogalkotó elé. A polgári kezdeményezés ugyanis csak a jogalkotási eljárás megindítására kéri fel az Európai Bizottságot, amelyet az nem is köteles figyelembe venni, kötelezettsége csupán abban áll, hogy sikeres aláírásgyűjtés esetén napirendjére kell tűznie a kérdést, és megfelelő indokolás mellett döntést kell hoznia, hogy elindítja-e a jogalkotási eljárást vagy sem.
 
Tárnok Balázs kitért arra, a Minority Safepack annyiban különleges, hogy nem egyetlen javaslatot fogalmaz meg, hanem egy konkrét javaslatcsomaggal áll elő kilenc különböző témakörben. Amennyiben a szükséges aláírások összegyűlnek, lehetőség lesz arra, hogy a javaslatokkal kapcsolatban külön-külön is egyeztetéseket folytathassanak, így az Európai Bizottság nem tudja csak  úgy egyszerűen „lesöpörni az asztalról” a kezdeményezést. Hangsúlyozta továbbá, hogy valójában a bizottságnak is „úgy hiányzik egy valóban sikeres kezdeményezés, mint egy falat kenyér”, hiszen a jogintézmény bevezetése óta csupán egy kezdeményezés esetében mutatható fel részsiker (Right2Water polgári kezdeményezés), azonban az eljárás teljes életútját egy kezdeményezés sem tudta végigvinni. Megjegyezte:
 
Azaz van egy uniós jogintézmény, amivel nem, vagy csak nagyon nehezen lehet élni, és ez rossz fényt vet az Európai Bizottságra is.
 
A kisebbségvédelem alapköve

Tárnok Balázs kiemelte, a Minority Safepack-ben megfogalmazott kilenc témakörből különösen fontos lenne a kisebbségi nyelvhasználat kérdésének rendezése a kulturális és az oktatási nyelvhasználat terén. Hasonlóan lényeges elem a regionális alapok felhasználásának kiterjesztése az uniós nemzeti kisebbségekre is. Megjegyezte, az Európai Unióban a nemzeti kisebbségek védelme jogi szempontból nehézségekbe ütközik, hiszen a tagállamok saját hatáskörben kívánják tartani a kérdést. Az uniós jogban ugyanakkor vannak elvi szintű megállapítások és érintőleges rendelkezések a nemzeti kisebbségek védelmére. 
 
A Minority SafePack – Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés ezekre a rendelkezésekre alapozva javasol egy védelmi csomagot az Unió hatáskörén belül. A kezdeményezés jelentősége abban áll, hogy eredményessége esetén 1 millió uniós polgár támogatásával megerősítve lehetne egy rendkívül fontos alapköve az európai uniós kisebbségvédelemnek.
 
Még 350 ezer aláírás kell!

Arról is beszélt, az aláírásokat online és offline (papír alapon) is gyűjtik jelenleg. Ahhoz, hogy a kezdeményezés érvényes legyen, április 3-áig  legalább 7 tagállamban teljesíteni kell a tagállamra vonatkozó minimum kvótát, és legalább egymillió érvényes aláírást kell összegyűjteni az EU 28 tagállamából. 
 
A FUEN szerint az első feltétel várhatóan teljesülni fog. Az előzetes becslések szerint 9-10 tagállamból gyűlhet össze a minimális számú aláírás. Magyarországon, Erdélyben és Felvidéken már összegyűlt a kvóta, jelentős esély van a gyűjtés eredményességére Horvátországban, Szlovéniában, Lettországban, Spanyolországban, Dániában, valamint esélyes Lengyelország és Ausztria is. Hozzátette, az 1 millió aláírással kapcsolatos követelményről azt lehet elmondani, hogy jelenleg biztosan csak az online aláírások számáról lehet nyilatkozni, az offline aláírások vonatkozásában csupán becslésekre hagyatkozhatunk. 
 
Csütörtökig - 2018. február 22. - 370 ezer online aláírás gyűlt össze, ebből 214 ezer Erdélyből, 93 ezer online aláírás Magyarországról származik. A maradék 26 tagállamból 63 ezer online aláírás érkezett. A FUEN becslése szerint jelenleg hozzávetőlegesen 650 ezer aláírás gyűlt össze eddig egész Európából (online és papír alapon), ebből 270.000 Erdélyből, 50.000 pedig Felvidékről. Tehát legalább további 350 ezer aláírásra van szükség.
 
Orbán Viktor is aláírásra buzdít
 
Mint arról a napokban beszámoltunk, Orbán Viktor miniszterelnök arra buzdít mindenkit, hogy írja alá a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezést.
 
Ez egy fontos dolog, arra kérem Önöket, hogy álljunk ki közösen a határon túli magyarok jogai mellett, és írjuk alá a kisebbségvédelmi kezdeményezést, amellyel megvédhetjük a határon túli magyarok jogait – hívta fel rá a figyelmet a kormányfő a közösségi oldalára feltöltött videóüzenetben.
 
A kezdeményezéshez Ön is csatlakozhat ITT, illetve a magyarországi postahivatalokban elérhető formanyomtatvány beküldésével.

Címkép: Vincze Lóránd, a FUEN elnöke - Telielettel.hu
 
Forrás: PestiSrácok.hu

Élő Székelyföld Munkacsoport


TÁMOGASSA ADÓJA
2%-VAL AZ
ÉLŐ SZÉKELYFÖLD
EGYESÜLETET!
CIF: 36825602
Asociatia "Secuimea Vie"
537061 Atia nr. 127,
Jud. Harghita