LÉLEKNEK lenni életforma és büszkeség
Szerző: Admin
LÉLEKNEK lenni életforma és büszkeség
A Tamási Áron Gimnázium Vitéz Lelkek színjátszó csoportja az atyhai kultúrotthonban vendégszerepelt február 9-én. Idén a középiskola és a színjátszó-egyesület névadója, az író és a Vitéz lélek című darab is fontos szerepet kapott, hiszen ezt a színpadi művet 1990 óta nem játszották. Szász M. Mária elárulta, hogy annak idején, férje, néhai Szász M. Attila választotta a darabot az iskola névadása alkalmával tartott ünnepségek idején. Nem véletlen, hogy az akkori középiskolások azt szerették volna, hogy a csoport neve Vitéz Lelkek Kft. legyen. A Vitéz Lelkek maradt, közben a kft eltűnt.

Több diáknemzedék végzett az eltelt évtizedekben, sok emlékezetes előadást tartottak, több itt tevékenykedő fiatal későbbi pályaválasztását meghatározta a műkedvelői  tevékenység, de túl ezen – hiszen nem lehet mindenkiből színművész – , sokan itt tanultak meg csapatban dolgozni, szépen beszélni és viselkedni rendkívüli helyzetekben, hiszen itt komoly műhelymunka zajlik, s nemcsak a próbák és előadások idején vannak együtt a csoport tagjai, hanem táborokat, kirándulásokat is szerveznek időnként. Akkor is tartják egymással a kapcsolatot, amikor már egyetemre járnak, vagy éppenséggel elhelyezkedtek valamilyen szakmában, vagy már családot alapítottak.
 

A Vitéz lélek mostani előadása a harmadik volt a bemutató óta. Szász M. Mária tanárnő – aki egyben a színmű rendezője is – elmondta ilyenkor már jól működik az előadás. A diákok uralják a szerepeiket és menet közben csiszolják is a megformált figurát. „Ilyenkor már nem izgulok, én a munkámat elvégeztem, csak a háttérből figyelek.” A társulat a közeljövőben Segesvárra látogat, illetve fellép Marosvécsen is egy, az ottani Kemény-kastély javára tartandó jótékonysági fesztiválon. Nincsen túl sok idő a tanév végéig, három hónap múlva többen érettségiznek, változik a társaság, de az sem kizárt, hogy addig még teljesítenek újabb vidéki meghívásokat is, hiszen úgy a tanárnő, mint a színjátszók, igen kedveleik a kiszállásokat, és a darab olyan, amelyet érdemes kivinni falusi környezetbe.
 

Atyhában kétszáznál kevesebben élnek, de igen jelentős azok száma, aki a közeli településekre, illetve Székelyudvarhelyre telepedtek, így viszonylag erős a kötődésük a szülőfaluhoz és ezt a ragaszkodást ilyenkor meg is lehet élni. Teltház volt, amely jórészt annak is köszönhető, hogy a szervező, az Élő Székelyföld Egyesület komoly szervezőmunkát folytathatott és hathatós segítséget kapott a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközponttól, Hargita Megye Tanácsától, illetve Korond község önkormányzatától. Ily módon az előadás és az utána tartott kosaras bál bevételét, 730 lejt a templom felújítási munkálataira tudták felajánlani.

Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport


TÁMOGASSA ADÓJA
2%-VAL AZ
ÉLŐ SZÉKELYFÖLD
EGYESÜLETET!
CIF: 36825602
Asociatia "Secuimea Vie"
537061 Atia nr. 127,
Jud. Harghita