Királyok és a házasság-diplomácia
Szerző: Admin
Királyok és a házasság-diplomácia
Nem volt egyszerű hajdanában királynak vagy királyi csemetének lenni.

Nem úgy zajlott a dolog, mint a mesében, hogy a királyfi útra kelt, s amikor megtetszett neki egy közeli vagy távoli király leánya, egyszerűen csak megmentette a sárkány, vagy valamilyen fenevad, esetleg boszorkány karmai közül, vagy átvezette a sötét erdőn, s máris megvolt a szerelem, a királykisasszony keze és a fele királyság.

Egészen fura "házasságdiplomáciai" szabályok voltak érvényben.

Induljunk Mátyástól, a majdani igazságos nagy királyunktól.

Neki már 12 évesen volt eljegyzett menyasszonya: apja, a törökverő kormányzó, Hunyadi János megegyezett Cillei Ulrikkal, hogy Mátyás feleségül veszi majd leányát, Cillei Erzsébetet. Igenám, de a menyasszony 1455-ben hirtelen meghalt, így a frigy elmaradt. Innentől egészen fura frigyek kísérték Mátyás, majd fia életét.

Ám hamarosan került másik menyecskejelölt is!
 
Gróf Horogszegi Szilágyi Mihály (1400-1460)

Mátyás nagybátyja, Szilágyi Mihály három év múlva arról egyezett meg Garai Lászlóval, hogy Mátyás az ő lányát veszi feleségül, ha kiszabadul a fogságból. Csakhogy ez az ígéret érvényét vesztette, mihelyst kiderült, hogy Mátyás Prágában házassági szerződést kötött az őt fogva tartó Podjebrád Györggyel, hogy inkább az ő Katalin lányát veszi el – cserében a szabadságáért.

Podjebrád Katalint Mátyás 1463-ban valóban feleségül vette, de sajnálatosan az asszony rövidesen meghalt, miután rövid életű fiúgyermeket hozott a világra…
 
Mátyás alacsony, zömök ember volt,
jellegzetesen nagy orral - viszont
műveltsége révén kiemelkedett
kora ariztokratái közül

Ezt követően Mátyás, az 1470. évi bécsi látogatásakor ismerkedett meg egy steini polgárleánnyal, Edelpeck Borbálával, akit magával hozott Budára. Szerelmükből született Corvin János (1473–1504), aki utóbb horvát–szlavón bán lett. (Edelpeck Borbála a Mátyással való kapcsolata után férjhez ment – de abból a frigyből már nem született gyermek.)

Tisztesség ne essék szólván – én a magam részéről inkább a Szépjuhásznénak szurkoltam volna egy királyfi összehozásáért, de a legenda szerint a budaszentlőrinci pálos kolostor mellett szövődött liezonnak a Szépjuhászné ura, maga a juhász véget vetett, mert valahogy nem volt ínyére, hogy míg ő a juhokat terelgeti, addig Mátyás – még ha király is – az asszonyának csapja a szelet.

Ezt követően jött Beatrix…

Az özvegy Mátyás 1476-ban ismét megnősült, I. Ferdinánd nápolyi király 19 éves leányát, Aragóniai Beatrixot (1457–1508) vette feleségül, aki többek szerint méltatlan volt erre – nem is szólva arról, hogy a feltételezések szerint ő gyilkolta meg az urát.

Az azonban tény, hogy a királyi párnak nem született gyermeke. Ezért aztán Mátyás úgymond törvényesítette fiát, grófi és hercegi rangra emelte, adománylevélben így említvén őt: “méltóságos János, liptai herceg és hunyadi gróf, a mi egyetlen szülöttünk”.
 
Mátyás és Beatrix

De nemcsak erről óhajtok ma beszélni, hanem Sforza Bianka Mária (1472-1510) milánói hercegnőről, pontosabban arról, hogy 1487-ben éppen ezen a novemberi napon (november 26-án) házasságot kötött a mi Corvin János hercegünkkel, jelesül I. Mátyás magyar királynak az Edelpeck Borbála boroszlói úrnővel folytatott viszonyából született, törvénytelen, de törvényesített és apja utódjául szánt fattyú fiával… Merthogy akkorra már tudnivaló volt, hogy Mátyásnak aligha lesz másik fia. Igaz, Sforza Bianka Mária és Corvin János csak "per procuram", azaz nem személyesen, hanem képviselői útján házasodott. (Ezzel persze önmagában nem lenne baj, hisz később például még Napóleon is így vette feleségül I. Ferenc osztrák császár és Mária Terézia gyermekét, Mária Lujzát.) A vőlegényt, Corvin Jánost a szertartáson Filipec János váradi püspök és titkos kancellár képviselte, ő mondta ki a királyfi helyett a boldogító(?) igent. Ám a nem éppen makulátlan felmenőkkel bíró Sforza Bianka Mária "per procuram" esküvőjében, volt még más is, ami mai szemmel nézve furcsaság.
Az esketést Bianka nagybátyja, Ascanio Sforza bíboros, apjának házasságon kívül született féltestvére végezte, s Biankát egy másik másik nagybácsi, apjának édestestvére, kísérte, merthogy a papát egy korábbi karácsonyon meggyilkolták… A házasság "per verba de presenti" jellegű volt, ami nagyon leegyszerűsítve csak élettársi kapcsolatnak minősül, tényleges létrejöttének szerződési feltételei voltak, alighanem erre utalt az is, hogy Bianka bátyja, a Bibliára esküdött meg, míg Filipec püspök mellre tett kézzel tette ugyanezt. Végül az egészből nem is lett semmi, hiába van egy Mátyás-codexben megörökítve a tény.

Amikor Mátyás meghalt, kiderült, hogy Corvin Jánost nem választották meg magyar királynak, így “visszakérték a babaruhát”, s ezért VI. Sándor pápa a házasságot 1493-ban érvénytelenítette. Bianka végül1494-ben érvényesen hozzáment I. Miksa német-római császárhoz, de 1510-ben gyermektelenül halt meg.
 

Corvin János Philostratus krónika egyik iniciáléja ábrázolásában,
középen, a fekete sereg zászlajának első ismert ábrázolásával
(a rajz 1487-1490 között készülhetett)

Corvin János "igazi" felesége Frangepán Beatrix lett, aki egyébként közeli rokonságban állott Mátyás feleségével, Aragóniai Beatrixszel. Két gyermekük született: Erzsébet és Kristóf – haláluk után a mama lett a Hunyadi-vagyon örököse, majd 1509 januárjában II. Ulászló király közbenjárására feleségül ment Brandenburgi Györgyhöz.

Nos, így járt Mátyás király és fia az asszonyokkal. 

Higgyék el, a történetet megírni nem volt könnyű – megérteni sem egyszerű, de szavamra sok-sok mindent kihagytam, hogy legalább nagyvonalakban érthető legyen a királyunk és fia néhány párkapcsolata, amelyben látható: a párok olykor még a csókig sem jutnak el, nemhogy a nászágyig…

A címkép illusztráció korabeli krónikából.
 
 


Mászáros Sándor Sunyó
író, újságíró,
az Újszínház nyugalmazott
sajtófőnöke,
(Budapest)


TÁMOGASSA ADÓJA
2%-VAL AZ
ÉLŐ SZÉKELYFÖLD
EGYESÜLETET!
CIF: 36825602
Asociatia "Secuimea Vie"
537061 Atia nr. 127,
Jud. Harghita