Atyhai programjainkról
Szerző: Admin
Atyhai programjainkról
Említettük olvasóinknak, hogy részt veszünk az udvarhelyszéki Atyha temploma újjáépítésére szervezett gyűjtésben, s mi magunk is életre hívunk programokat, amelyekkel segítjük ezt a munkát. Ilyen a "hűtőmágnes-projekt" is.

Sepsiszentgyörgyön élő barátunk, T. Kovács Áron építész győzött meg ennek hasznosságáról, s november óta immár több száz darab talált belőle gazdára idehaza és szerte a nagyvilágban.

Annak idején az volt a javaslatunk, hogy a mágneseket kisebb összegekért forgalmazzuk. Menet közben azonban Adorján Imre plébános úr úgy döntött, hogy azoknak is ajándékoz belőle, akik felkeresik őt a plébánián, s vagy tárgyi vagy pénzbeli adományukkal segítik az építkezést, esetleg valamilyen más formában járulnak hozzá az építkezéshez - például a riporterek, az újságírók, helyi vezetők és a nagypolitikai szereplők -, úgyhogy az értékesítésnek kétféle módját "működtetjük": az apró ajándék ingyenes reklámhordozó, illetve értékesíthető pr-eszköz. Mind a két módszerrel komoly eredményeket értünk el.

"Mágneses" történet

Ilyen szép történet a Gál Attila Ferencéké is. "Úgy keződött, hogy - írja Gál úr, aki barátai Galciként szólítanak -, tavaly, a pünkösdi búcsúra tartva egy balesetbe csöppentünk Korond előtt, amit szerettünk volna kikerülni, mert jó lett volna időben Udvarhelyre érni, ugyanis akkor játszottak a magyarok a hoki-világbajnokságon az USÁ-val. Kerülő útra tértünk, és így jutottunk fel Atyha településre, ahol feltünt az akkor még teljes pompájában álló szép templom. Mi szerencsésen időben beértünk Székelyudvarhelyre, és nem messze a Vasszékelytől, ahol most találkoztunk, egy szórakozóhelyen meg tudtuk nézni a mérkőzést. Szeptemberben, amint értesültünk a tűzvészről, rögtön felidéződtek az emlékek. Fájdalom hasított a szívünkbe, és úgy éreztük, muszáj valamilyen formában részt vennünk a felújításban, mert az atyhai templom egy kicsit a miénk is. Ezért is érdeklődtem, hogy esetleg lesz-e mód, lehet-e igény a személyes munkánkra, hisze mi résztvennénk a felújításban."

Atyha honlapján megírtuk pár nappal ezelőtt a Gál Attila Ferencékkel való találkozást.
 
A vallomásnak azonban még nincs vége!

Ezt írta még Galci: "Sokáig agyaltam rajta, hogy adjam e nevem hozzá. Nem azért, mintha rossz ügy volna, de Isten látja a lelkem, hogy nem a kérkedés miatt szóltam másoknak is, hogy ezzel a csekély kis összeggel járuljanak hozzá a felújításhoz... Amikor elmeséltem nekik ezt a történetet, megértették ők is, hogy ez nem véletlen! Valami célja volt a Jóistennek ezzel, ebben egészen biztos vagyok, mert e sorokat írva, most is valami hihetetlen jó érzés tölt el. Azt is mondhatnám önző vagyok mikor erről beszélek mások előtt, de ez nem hinném, hogy igaz, hiszen ha csak ránézek a saját mágnesemre, akkor rögtön elönt ez az összehasonlíthatatnul kellemes érzés... Ezek mellett számomra külön szimpatikus az is, ha úgy kér valaki, hogy közben egy picit vissza is ad. Szerintem ez mindkét félnek jobb így... Igen, nagyon szetetném, ha az emberek megértenék, megéreznék, hogy a hit micsoda érzéseket ad! Székelyföldön járva ezt mindig tapasztalom és látom, mit jelent ott a vasárnapi szent mise. Igazából az is lehet, hogy ez a tragédia a kismagyarországi embereken segít majd..."

Jó úton jár az egyházközség

Úgy néz ki, hogy a templom ügye jó kezekben van. Konkrét ígéretek és beérkezett adományok jóvoltából ma már egymillió lej fölötti összeg gyűlt össze. Mihelyt az időjárás lehetővé teszi, hozzálátnak a munkálatokhoz.

Öröm látni a magyar összefogást, azt a lendületet, amellyel a Kárpát-medence legkülönbözőbb vidékein élők segítenek. És megható apróságok, mint a Gál Attila Ferencben fel-feltámadó jó érzés teszi nagyszerűvé az összefogást.

Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport 


TÁMOGASSA ADÓJA
2%-VAL AZ
ÉLŐ SZÉKELYFÖLD
EGYESÜLETET!
CIF: 36825602
Asociatia "Secuimea Vie"
537061 Atia nr. 127,
Jud. Harghita