Öngyilkos merénylő robbantott Törökországban
Szerző: Admin
Öngyilkos merénylő robbantott Törökországban
Öngyilkos merénylő követte el azt a robbantásos támadást a főként kurdok lakta, délkelet-törökországi Cizre városban péntek reggel, amelyben tizenegy rendőr meghalt, hetvennyolc ember - javarészt szintén rendőr - pedig megsebesült - derül ki az Anadolu török állami hírügynökség jelentéséből. Két sebesültnek súlyos az állapota.

A merénylő a készenléti rendőrség ellenőrzőpontjánál robbantotta fel magát, egy kotrógépben. A robbanás helyszínétől ötven méterre lévő rendőrőrs épületében súlyos károk keletkeztek a detonáció következtében. Az egészségügyi minisztérium két helikoptert és 12 mentőautót küldött a helyszínre.

A robbantás elkövetéséért a kurd kisebbség autonómiájáért küzdő Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet jelentkezett. A PKK gyakran követ el hasonló támadásokat a térségben. A kurd felkelők egyúttal magukra vállalták a legfőbb török ellenzéki vezető elleni csütörtöki merényletkísérletet is, amelynek keretében aknavetővel vették célba Kemal Kilicdaroglunak, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) elnökének autóját az északkelet-törökországi Artvin tartomány egyik hegyvidéki útszakaszán. A testőrök még időben hatástalanították a fegyverest.

Numan Kurtulmus miniszterelnök-helyettes Twitter-fiókján azt írta, hogy törökországi támadásaival mind az Iszlám Állam dzsihadista szervezet, mind a PKK a július 15-i sikertelen katonai puccskísérletből próbál hasznot húzni.

Cizre közvetlenül a szíriai határon fekszik, és a legközelebbi iraki település is csak mintegy 25 kilométerre található tőle. Cizre volt az egyik központi helyszíne a biztonsági erők tavaly decemberben kezdődött délkelet-törökországi hadműveletének, amelynek során kiűzték a PKK lázadóit a régió városaiból. A településen december 14. és március 2. között 24 órás kijárási tilalom volt érvényben. Az összecsapások június közepén a térség hegyvidéki területeire tevődtek át.

A kurd szakadárok 1984 óta tartó küzdelmét 2013-ban tűzszünet zárta le, de 2015 nyarán kiújultak a harcok. A konfliktusban azóta a PKK több mint 7000 felkelője és a török biztonsági erők legalább 600 tagja vesztette életét.

A kurdok a Közel-Kelet egyik legősibb népét képezik. Lélekszámuk mintegy 40 millióra tehető. Közülük 20 millió Törökorszszágban él, de jelentős tömegeik élnek Irán, Irak és Szíria területén, valamint Libanonban, Örményországban, Azerbajdzsánban, az utóbbi évtizedekben pedig sokan vándoroltak ki különböző európai országokba, főleg Németországba, illetve az Egyesült Államokba. Nyelvük nem egységes, több dialektusát akár különálló nyelvként is nyilván lehet tartani. Az utolsó nemzetközileg elismert kurd állam a 12. században létezett, Kurdisztánt az Oszmán- és a Perzsa Birodalom bekebelezte. A nép identitását nem a nyelvi egység, hanem az iszlám hit határozza meg, de ennek évszázadokon át nem tudtak érvényt szerezni.

A Népszabadság nyomán - ez csak egyik aspektusa a kurd nemzeti mozgalomnak -
a grafika 2016 februári állapotot tükröz

 
Az első világháborút lezáró békeszerződés (Sévres, 1920) kimondta ugyan Törökországban élő kurdok autonómiához és függetlenséghez való jogát, de azt később visszavonták (Lausanne, 1923).

A szomszédos államokban élő kurdok helyzete sem jobb. Függetlenedési mozgalmukat korábban Musztafa Barzani (1903-1979) vezette. Nemzeti törekvéseiknek a Kurd Munkáspárt adott hangot, amely Abdullah Öcalan (1948) vezetésével nem riadt vissza a legradikálisabb eszközöktől sem. Öcalant 1999-ben letartóztatták és halálra ítélték, de ítéletét később életfogytiglanra változtatták. A karizmatikus vezető felszólítására a fegyveres harcok és a terrorista merényletek szüneteltek, ám 2014 óta ismét kiújultak.

A "civilizált világ" a mai napig adósa a kurdoknak. A kiterjesztett autonómia, illetve az államiság elismerése folyamatosan kitolódik. A kurd kérdés csak "színesiti" a bonyolult közel-keleti helyzetet, ahol több irányból, egymásra rakódva, etnikai, vallási, ideológiai és gazdasági érdekek mentén jelentkeznek a követelések. Ma a szíriai belviszály és az Iszlám Állam előretörése jelenti a prioritást az ENSZ, a NATO és az EU számára.

Címképünkön: A PKK gerillái közt sok a nő - Fotó: Ahmet Sik/ Europress

Forrás: MTI. HVG, Wikipédia

Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport 


TÁMOGASSA ADÓJA
2%-VAL AZ
ÉLŐ SZÉKELYFÖLD
EGYESÜLETET!
CIF: 36825602
Asociatia "Secuimea Vie"
537061 Atia nr. 127,
Jud. Harghita