Kevés az ingyentelek Erdélyben? (1.)
Szerző: Admin
Kevés az ingyentelek Erdélyben? (1.)
Bár 2003 óta hatályos Romániában az a jogszabály, amelynek értelmében a 18 és 35 év közötti fiatalok ingyen kaphatnak telket az államtól családi ház építésére, egyelőre kevés erdélyi önkormányzat tudja támogatni a „fészekrakást”. 

Az illetékes önkormányzatok nem rendelkeznek beépíthető területekkel, így nem tudnak eleget tenni a kéréseknek. 

Telket a helyi közigazgatási egység saját tulajdonában lévő területeiből lehet kiosztani lehetőség szerint, az igénylések elbírálásának módszertanát a helyi önkormányzatoknak kell kidolgozniuk - írja a Krónika című Kolozsváron megjelenő napilap.
 
Kolozsvár, Marosvásárhely és a többi város...

Lehet beszélni a városi környezetekről. Szajkózhatjuk, hogy a munkahelyek közelében kell élni, s azt, hogy az "alvóvárosok" jelentik a megoldást, ahol csak néhány órát tartózkodnak a lakók hétköznaponként, s pihenni, kikapcsolódni azonnal másfelé fordulnak, ha arra lehetőségük adódik. Az ilyen családok nem élnek közösségi életet: igazán ahhoz a helyhez sem kötődnek, ahol dolgoznak, mert figyelmüket leköti a pénzszerző tevékenység, otthonukba (amely így csak lakás) éjszakára térnek vissza, a rekreációs tevékenység által pedig ismét városi, esetenként idegen, külföldi helyszínekre utaznak, hiszen egyfajta státuszigazolást jelent az egzotikus helyszíneken készített fotók felvillantása és megosztása fb-oldalakon, illetve igazolásként egymás bejelőlése bizonyos ikonikus szerepű csoportképeken. 

Marosvásárhelyen az önkormányzatnak jelenleg nincs lehetősége arra, hogy ily módon támogassa a fiatalokat házépítés, családtervezés céljából. Kérdésünkre a polgármesteri hivatal egyik sajtószóvivője, Cosmin Blaga azt mondta jelenleg csak kedvezményes bérlakásokat tudnak biztosítani a fiatal családoknak. Az Országos Lakásügynökség (ANL) programja keretében egyébként évek óta nem épült új tömbház a megyeszékhelyen, ezért a városháza úgy próbál segíteni a fiataloknak, hogy a Pandúrok utcájában több tömbházat is megvásárolt, a lakrészeket pedig bérbe adná az érdeklődőknek.
 
Kolozsváron sem jobb a helyzet, ahol Horváth Anna alpolgármester szerint már csak azért is nehéz részt venni ebben a programban, mert a városháza tulajdonában lévő beépítetlen telkek közül a legtöbbet visszaigényelték, a tulajdonjogi vita pedig folyamatban van. „A visszaigénylési procedúrák miatt van az, hogy egy parkolóházat sem lehet építeni, és ezért nehéz egy nagyobb, tisztázott tulajdonjogi helyzettel rendelkező telket beazonosítani és felparcellázni Kolozsváron” – magyarázta. Ráadásul mindehhez városrendezési terv is kell, hiszen ki kell alakítani az utcákat a telkek között.
 
Sepsiszentgyörgy országos szinten is úttörőnek számított a képzett fiatalok hazacsábítása és az értelmiségiek otthontartása érdekében nyolc évvel ezelőtt beindított Gyere haza! programmal, ami 2010-ben a gazdasági válság miatt megtorpant, de most újra van érdeklődés iránta.
 
A programot 2008-ban indította el az önkormányzat. Míg korábban az ingyentelekhez jutó fiataloknak igazolniuk kellett, hogy rendelkeznek a ház felépítéséhez szükséges összeg 55 százalékával, azóta a feltételeken könnyítettek. A jelentkezéshez most már elég a 10 százalékos önrész felmutatása.
 
Tóth-Birtan Csaba alpolgármester elmondta: az első fázisban hét iratcsomót hagytak jóvá, de ezek közül négyen szerződést bontottak, mert nem kezdték meg határidőre az építkezést. Három ház már tető alatt van, hamarosan beköltözhetnek a családok. A második körben újabb hét család igényelte az önkormányzat által felajánlott házhelyet, ezek a kérvények elbírálásra várnak. Időközben a városvezetés úgy döntött, hogy a programot kibővítik, a típustervek alapján szolgálati lakásokat építenek, a munkálatokat a helyi költségvetésből finanszírozzák.

Mi a helyzet másutt?

A szomszédos országokban, így Magyarországon is, vannak a romániaihoz hasonló elképzelések. Bizonyos településeken sikeresek a programok, más régiókban pedig a "kutyának sem kellenek".

Nagyon "földönjáró" programról szereztünk tudomást Szerbiában, pontosabban Vajdaságban, ahol a Prosperitati Alapítvány olyan modellt működtet vidéken, amely elsősorban azokat a fiatalokat kívánja - pályázat útján - támogatni, akik falusi környezetben kívánnak letelepedni és mezőgazdasági tevékenységből szeretnének a továbbiakban megélni.

Sértő és diszkriminatív az értelmiséget ajnározása

Egy-egy program meghirdetésekor sértő lehet az értelmiség túlzott támogatásának hangoztatása azok számára, akik egyéb munkákkal, történetesen a két kezükkel (is) keresik a betevőt. Azért mondjuk itt, hogy nem csak a két kezükkel, mert ész is kell a földműveléshez, állatartáshoz, s nem is kevés.

Egy hagyományos parasztgazda felneveléséhez hosszabb időre van szükség, mint a bolognai folyamatba integrált egyetemi és főiskolai karokon képzett diplomások esetében. A megszerzett tudásmennyiség is nagyon komplex és praktikus.

Ismerve a most felsőfokon tanulók szokásait, jól érzékelhetjük, hogy egyre jobban kitolódik a tanulmányok befejezésének felső határa. Pályakezdés helyett olykor 2-3 területen is "szakosodnak", illetve markánsan túlképzik magukat a mai "oldkidek", akikben a családalapítási hajlandósága is minimális, illetve a számláikat fizető és őket továbbra ellátó szülőkről való leválás bőven kiolódik a 30. életév fölé.

Nem is annyira a városon letelepdni óhajtók képezhetnék itt a célközönséget, hanem azok, akik vidéki környezetet választanának.

Erdélyi témákat külön nem vizsgálunk, de a következőkben a Székelyföldön működö, illetve nem működő önkormányzati próbálkozásokat igyekszünk bemutatni a közeljövőben.

Manapság a székely vidék üres

Illetve: az "élettér" lakhatási kihasználtsága minimális. Az előttünk járó generáció pánikszerűen hagyta el a falut a létezett szocializmus idején, s a létező demokrácia (?) negyedszázada alatt egyáltalán nem sikerült a politikai és gazdasági elitnek olyan elképzeléseket gyakorlatba ültetnie, amelyek formálhatnák a jövőképet, és emiatt újabb nemzedékek hagyták el a területet, vidéki, de gyakori esetben külföldi helyszíneket választva a munkához és az életvitelhez.

 

Vannak a székely vidéknek prosperáló települései - ezek többnyire városi küllemű községközpontok -, amelyek vagy egymaguk alkotnak közigazgatási egységet, vagy pedig mindössze egy-két beosztott településük van, s igen gyakran nem a hagyományos foglaltosságok, hanem valami újabb keletű szakterület (szolgáltatás, szuvenírgyártás, turizmus) jelenti a domináns gazdasági irányt, de ne felejtsük el, hogy a félezernél is több falu kétharmadának lakossága bőven ezer fő alatti, s ezek közül legalább száz faluban esetenként száz főnél is kevesebb az ott élő lélek, és ez a demográfiai jelenség szigorúan folytatódik, folyamatosam csökken és öregedik a vidéki székely népesség.

Nem igaz az az állítás, hogy nincs ingyentelek. A telkek azonban nem mindig ott helyezkednek el, ahol munkát lehet vállalni. Ilyen vonatkozásban érdemes lenne arra figyelni, hogy ingázási lehetőségeket teremtve, növelve a mobilitást, vonzóvá váljék a vidéki életforma, s esetleg azok a foglalatosságok is, amelyek nem az iparhoz és a szolgáltatásokhoz kötődnek.

Ilyen vidéket és fiatalokat segítő programokat nem egyszerű kidolgozni. Hosszabb időre, komoly szakemberekre, elhivatott és tehetséges polgármesterekre, tanácsosi testületekre van szükség, amelyek, akik soraiban - ismerve a helyhatósági választásokon felbukkant és funkcióba került jelölteket - csak ritkán bukkanak fel az igazán látványos eredményeket hozó projektek.

Forrás: www.kronika.ro, Székely Távirati Iroda
Címképünk a www.portfolio.hu honlapról származik.

Élő Székelyföld Munkacsoport


TÁMOGASSA ADÓJA
2%-VAL AZ
ÉLŐ SZÉKELYFÖLD
EGYESÜLETET!
CIF: 36825602
Asociatia "Secuimea Vie"
537061 Atia nr. 127,
Jud. Harghita