Újra terítéken Románia regionalizációja
Szerző: Admin
Újra terítéken Románia regionalizációja
Az ügyvezető-szakértői kormány ugyan nem végezheti el az ország újabb területi és közigazgatási átszervezését, de a témát napirenden tartja. A rendszerváltás követően az egymást váltogató politikai garnitúrák többször is nekigyürkőztek, de amint meggyőződtek, hogy nem tudnak közös nevezőre jutni, csendben kihátráltak a terv mögül.

Közmegegyezésre és alkotmánymódosításra, közösségi akaratra van szükség ahhoz, hogy a köztudatban valóban élő történelmi tájegységekbe szervezzék a különböző országrészeket. Az első világháborút követően minden egyes közigazgatási átszervezés a Romániában élő nemzeti kisebbségek hátrányára, a többségi nemzetépítés projektje javára történt.
 
Romániában jelenleg 8 fejlesztési régió létezik. Igazi működésről azonban nem beszélhetünk. Ezeket ruháznák fel közigazgatási szerepkörrel, jogosítványokkal. A jelenlegi felosztás miatt az ország rendre elesik az európai uniós forrásoktól, a túl nagy régiókon belül óriási különbségek vannak a gazdagabb és a szegényebb megyék között, ami csak tovább fokozódik. A szétfejlődés tagadhatatlan.
 
A területi-közigazgatási újrafelosztás szükségességében még úgy ahogy megegyezik a román politikum, azon túl viszont már szinte semmiben. Ebben a kérdésben hangsúlyosan érvényesül a helyi politikusok, a kiskirályok érdeke, akik – ha a helyzet megkívnja – pártjuk országos vezetőivel is szembemennek.

Sajátos színfoltot jelentenek a magyar törekvések, az önálló székelyföldi régió nem túlságosan hangos követelése. Egyébként már megszokhattuk, hogy minden hasonló átszervezéskor a magyarlakta területeket rendszerint román többségűhöz csatolták. Ez történt az egykori Magyar Autonóm Tartomány esetében is, amelytől magyar vidékeket csatoltak el, s román lakosságú területeket csaptak hozzá.
 
Az RMDSZ elképzelése szerint – a „szövetség” még túlzással sem nevezhető a székelyföldi autonómia elkötelezett harcosának – a jelenlegi megyék csoportosítása által alakíthatók ki az új területi-közigazgatási egységek, számszerint 16, beleértve a Hargita, Kovászna, Maros megyékből álló székelyföldi, illetve a Bihar, Szatmár, Szilágy megyékből álló partiumi régiót.
 
A román nacionalisták álláspontja szerint elfogadhatatlan, hogy Romániában etnikai alapon hozzanak létre valamely régiót. Ebből következően szinte kizárt, hogy a román döntéshozók önszántukból belemennének egy hasonló megoldásba. 

Elbaltázott regionalizálás

A Közép Fejlesztési Régió - melynek a "magyar megyék" is részei - a 266 EU-régió közül a 259. helyen szerepel. Ez a terület minden tekintetben leszakadt. Továbbra is hatalmas lemaradásban vannak versenyképességben Románia, Bulgária és Görögország fejlesztési régiói – derül ki az Eurostat által közzétett (2015-ös adatokat tartalmazó), régiókra vonatkozó statisztikai évkönyvéből, amelyből azt is megtudhatjuk: az EU 266 régiója közül a tíz leggyengébben teljesítő között 5 görög és 2 bolgár mellett 3 román régió helyezkedik el. A versenyképességben alulmaradó romániai fejlesztési régiók közül a Dél-nyugati a 258., a Közép Fejlesztési Régió (melynek része Székelyföld is) a 259., a 265. helyen pedig a megdöbbentő lemaradással rendelkező Dél-Kelet Fejlesztési Régió áll. Ugyancsak megdőbbentőek az oktatásra, az innovációra és a helyi bérekre vonatkozó adatok is.
 
Forrás: MTI, www.pestisracok.hu

Simó Márton/ Élő Székelyföld MUnkacsoport


TÁMOGASSA ADÓJA
2%-VAL AZ
ÉLŐ SZÉKELYFÖLD
EGYESÜLETET!
CIF: 36825602
Asociatia "Secuimea Vie"
537061 Atia nr. 127,
Jud. Harghita