Jubileumi Szabédi-emléknap
Szerző: Admin
 Jubileumi Szabédi-emléknap
Írók, irodalom a médiában címmel kerül sor a XXV. Szabédi-napra Kolozsváron, május 6-án, pénteken.

Szabédi László (polgári nevén: Székely) Sáromberként született 1907. május 7-én és Kolozsváron hunyt el 1959. április 18-án.

Költőként, esztétaként is jelentős életművet hagyott hátra, tragikus halála azonban egybeforrt a Bolyai Egyetem elsorvasztása, a román Babes Egyetembe történő beolvasztása elleni tiltakozással. 

Szabédi az 1930-as években Aradon tisztviselőként dolgozott, majd Kolozsváron lett színházi dramaturg, de közben 1931-1938 között az Ellenzék munkatársa is. 1941-től került a kolozsvári egyetemre, ahol a könyvtár alkalmazottjaként dolgozott. 1944-ben egyre inkább a baloldali eszmék elkötelezettjévé vált, jelentős szerepet vállalt a háború után Kolozsváron is berendezkedő új román hatalomban. 1945 és 1947 között Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója, majd visszatér a Bolyai Egyetemre, ahol esztétikát tanít, majd 1952-1956 között az irodalomtörténeti tanszék vezetője.
 

A Népi Egység és a Világosság szerkesztőségében fejt ki ezzel párhuzamosan újság- és közírói tevékenységet. Nem értett egyet a Babes és a Bolyai Egyetem összevonásával, hiszen minden felelősen gondolkodó magyar értelmiségi számára nyilvánvaló volt, hogy az egyenlőség és a testvériség álcája alatt a nacionalista román kommunista hatalom ezzel, illetve a felsőoktatásban dolgozók és tanulók ellehetetlenítésével, meg kívánja változtatni Kolozsvár etnikai arányait, s ahelyett, hogy engedélyezné a magyar nyelvű egyetemi szakképzés kibontakozását - hiszen a Bolyai Egyetem inkább a bölcsész- és a pedagógusképzés terén volt erős -, elsorvasztja a meglévő anyanyelvű reál- és műszaki képzési formákat is. Sejthető volt ez az intézkedés is, az 1956-ot követő megtorlások és megfélelmlítések sorában, az erdélyi magyarság tartását és ellenállóképességét volt hivatott szolgálni. Ebben a folyamatban szerepet vállalt a marxista román hatalom két olyan ellenmondásos és dicstelen személyisége, mint Nicolae Ceusescu és Ion Iliescu, akik később államelnökként is illojalitásukról győzték meg az országban élő "magyar nemzetiségű román állampolgárokat". Szabédi a belügyi szervek zaklatásai miatt, az egyetemösszevonás elleni tiltakozásul vetette magát vonat elé 1959. április 18-án. Sírja a Házsongárdi temetőben található.
 
Az emléknap rogramja
 
15.30 óra
Koszorúzás a Szabédi Emlékháznál
Beszédet mond Kántor Lajos irodalomtörténész
(Helyszín: Gheorghe Lazăr / Lázár u. 30. sz.)
 
16.15 óra
Koszorúzás a Házsongárdi temetőben
Szabédi László sírjánál beszédet mond Bartha Katalin Ágnes
 
17.00 óra
Konferencia
Írók, irodalom a médiában
Köszöntő: dr. Széman Péter, az EMKE elnöke
Előadások:
• Cseke Péter: Írók jelenléte a két világháború közti hírlapoknál
• Kántor Lajos: Napilapok Szabédi életművében
Beszélgetés az irodalom és a kortárs média viszonyáról
• részt vesz: Benkő Levente, Gergely Zsuzsa, Pakó Szilvia, Papp Attila Zsolt, Varga László Edgár, Vig Emese
• moderál: Demeter Zsuzsa
(Helyszín: Györkös Mányi Albert Emlékház, Republicii/Majális u. 5.)
 
 
Szervezők:
Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület
Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság
Korunk Stúdió
 
További információk:
EMKE Szabédi Emlékház
400183 Kolozsvár, Gheorghe Lazăr 30. sz.
Tel / fax: 0040-264-434110
e-mail: emke.oe@gmail.com

 
Kapcsolattartó személy: Bartha Katalin Ágnes

 
A Szabédi Nap támogatója a Communitas Alapítvány

 
A címképen: Szabédi László emlékplakettje a szabédi unitárius templom falán
A szövegközi felvételen: Szabédi László, Haraszti Sándor, Jékely Zoltán, Illyés Gyula, Aszódi János és Nagy István (Kolozsvár, 1945)

Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport


FELADATOKAT ADTUNK EURÓPÁNAK


MEGJELENT – REGÉNY A HELY- ÉS JÖVŐKERESÉSRŐL – JÓKOR? MEGFELELŐ IDŐBEN? – MEGRENDELHETŐ!


ATYHA MEGKÖSZÖNI
A HATÁROKON ÁTÍVELŐ ÖSSZEFOGÁST!