Látogatható a gyulafehérvári székesegyház tornya
Szerző: Admin
Látogatható a gyulafehérvári székesegyház tornya
A közelmúltban véget értek a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye székesegyháza tornyának felújítási munkálatai. Április 14-től kezdődően a nagyközönség számára is látogatható az ott elhelyezett egyház- és magyarságtörténeti kiállítás. Ez a rendkívülien értékes megvalósítás az „Európai Gazdasági Térség” pénzügyi alapjából, a Kulturális és természeti örökség konzerválása és revitalizációja című program keretében jött létre.
 
A projekt célja a gyulafehérvári római katolikus Szent Mihály-székesegyház látogathatóvá tétele a felújítás után, valamint a Székesegyház történetét ismertető kiállítás létrehozása. Ugyanakkor sor került a Székesegyház Fejedelmi kapujának megnyitására és egy speciális felvonó beszerelésére a mozgássérültek részére. Ez utóbbi hozzájárul ahhoz, hogy a mozgáskorlátozottak akadálytalanul megközelíthessék ezt a kiemelkedő jelentőségű örökséget.
 
A Gyulafehérvári Érsekség partnere ebben a megvalósításban a budapesti Teleki László Alapítvány volt. Az építészeti kivitelezést a csíkszeredai HARBAU Kft., a munkálat versenytárgyalásának kiírásának nyertese végezte. A projekt a Norvégia, Izland és Liechenstein által létrehozott alap (EEA GRANTS) anyagi hozzájárulásával valósult meg, amelyből kifizettek 336.488 lej összeget, azaz a költségek 90%-át, míg a fennmaradó 10%-ot a Főegyházmegye saját forrásaiból fedezték.
 
Az érseki székhelyről és a katedrálisról

Az erdélyi püspökséget Szent István király alapította 1009-ben. A gyulafehérvári várban ma is álló székesegyház első felépítménye, az ún. I. székesegyház a 11. század második felében már háromhajós bazilika volt, egyetlen félköríves apszis záródással és a déli oldalához csatlakozó kerek, apszissal bővített keresztelőkápolnával. Alapfalainak vonalát ma a mellékhajók padlózatán lehet nyomon követni az eltérő színezésű kőlapok mentén.


A korábbi épületet a 12-13. század fordulóját követően bővítették, megtartva a bazilikális elrendezést. A jelenleg is álló templomépület, az ún. II. székesegyház latin kereszt alaprajzú, háromhajós bazilika kereszthajóval, két nyugati és négyezeti toronnyal. A két mellékapszis eredetileg félköríves főszentélyt fogott közre. Déli oldalán két boltszakasz hozzáépítésével alakították ki az ún. régi sekrestyét, északon pedig a Lászai- (1512) és a Várday-kápolnát (1524 után) építették hozzá.

A toronyról
 
A program révén a Szent Mihály-székesegyház tornyának belseje a nagyközönség számára 27,64 m magasságig megközelíthető lesz, és ez által lehetőséget nyújt az újonnan felújított várnak és a várbeli műemlékeknek a toronyból való megtekintésére. A program egyben hozzájárul a gyulafehérvári várnak - a közép-kelet európai térség egyik jelentős erődítményének – a turisztikai vonzerejének növeléséhez, és várhatóan pozitív társadalmi, kulturális és gazdasági eredményeket hoz
 
.

2015. május 28-án elkezdődött A középkori gyulafehérvári római katolikus székesegyház déli tornyának revitalizálása és a látogatók számára történő megközelíthetősége című projekt kivitelezési munkálata, amely ez év márciusában fejeződött be.
 
 

Ily módon a gyulaférvári várban egyre inkább érvényesül, láthatóvá válik a hármas történelmi rétegződés, amely azt az évszázadok során benépesítette. Gyulafehérvár nem csak az erdélyi római katolikus egyházmegye székhelye volt, hanem hosszú időn át Erdély közigazgatási és szellemi központja is, ahol fejedelmeink székeltek.

Ez a város erdélyiségünk szimbóluma, ahol önkényesen kimondatott ugyan 1918-ban a terület Romániával való egyesülése, de a román állam részéről soha nem nyilvánult meg maradéktalanul az a tolerancia, amelyet az erdélyi románok vezetői Kárpátokon túli nemzettársaik számára akkor kötelező módon betartandónak ajánlottak a Gyulafehérvári Határozatok című dokumentumban. 
 



Forrás: www.romkat.ro, illetve az ÉSZM saját archívuma

Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport
 


TÁMOGASSA ADÓJA
2%-VAL AZ
ÉLŐ SZÉKELYFÖLD
EGYESÜLETET!
CIF: 36825602
Asociatia "Secuimea Vie"
537061 Atia nr. 127,
Jud. Harghita