Áldom a Teremtőt
Szerző: Admin
Áldom a Teremtőt
László Gyuláról készült, kétrészes portréfilm vetítésére és a film rendezőjével való találkozásra hívja az érdeklődőket Székelyudvarhelyen a Haáz Rezső Múzeum. A rendezvényre a Művelődési Ház koncerttermében kerül sor március 30-án, szerdán 17.00 órától kezdődően. Az Udvarhelyszéki székely családból származó László Gyula neve a kettős honfoglalás elméletének kidolgozása révén vált ismertté. Véleménye szerint őseink két hullámban: előbb az onogurok 7. századi szétrajzása idején, később a 9. század végén Árpád vezérlésével érkeztek a Kárpát-medencében. Itt a két ág egységes nemzetté forrott össze, s az új évezred küszöbén erős, nyugati mintájú királyságot hozott létre.

A vetítést követően közönségtalálkozóra kerül sor, amelyen részt vesz Jeleniczki István rendező.

Jelenczki István így vall a filmről: „László Gyuláról készített portréfilmem, a ki- és beteljesítő emberi élet példázata, felmutatandó mintája. A huszadik század összes kataklizmáját, sorsfordító háborúkat, forradalmakat, a Létrontás teljességét élte át Ő és a László család, úgy, hogy megtudtak, meg tudott maradni Embernek. A film párhuzamos szerkezetében elhangzó szöveg részleteket a László Gyula által írt, az „1910-ben születtem”, az „Árpád népe”, a „Szent László-legenda középkori falképei”, valamint a „Nagyszentmiklósi kincs” című könyveiből válogattam, szerkesztettem. László Gyula munkásságát a teljesség igényével is csak „hiányosan” lehet bemutatni, mert a ki- és beteljesítő élete során elvégzett munkássága, olyan sokrétű színes és részletes, hogy annak bemutatása szétfeszíti a kétrészes film, az adott idő keretét. 
 

László Gyula egy olyan Ember, aki a Teremtőtől, a szülőföldtől (Erdély-Székelyföld), a családtól kapott lehetőséggel élt és élt, adott és adott, szolgált és szolgált. Tudós volt, művész volt, egyetemi tanár és előadó volt. Közéleti ember volt, nagyon gazdag és kiterjedt baráti kapcsolata volt a legkülönbözőbb kortárs szellemi és művészeti műfajokban dolgozó alkotókkal. Filmem a régész professzort, a művészt, a családját és Hazáját, benne Erdélyt-Székelyföldet rajongással szerető Embert kívánta megrajzolni, aki minden megpróbáltatás mellett, megtartotta hitét a Teremtőben.”



László Gyula (1910. március 14., Kőhalom - 1998. június 17., Nagyvárad) abásfalvi és bibarcfalvi gyökerű családban született. Édesapja, id. László Gyula Kőhalomban igazgató-tanító. Elemi iskoláit Kőhalomban és Kolozsváron végezte, 1928-ban Budapesten érettségizett. A Magyar Képzőművészeti Főiskolai tanulmányait 1933-ban végezte el. Tanárai közt olyan neves művészek voltak, mint Rudnay Gyula, Réti István, Csók István, Glatz Oszkár, Lyka Károly. Művészettörténet, néprajz, magyar, földrajz, régészet szakot hallgatott. 1935-ben a budapesti tudományegyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Egyetemi évei alatt dolgozott a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumban, valamint a Magyar Nemzeti Múzeumban gyakornokként. Később a Múzeumi Központban előadó lett, majd a Nemzeti Múzeum középkori osztályának vezetője. Tanulmányúton Londonban, Rómában, Párizsban, és Firenzében járt. 1938-ban megkapta a Harriseion-ösztöndíjat, mintegy fél évig volt lehetősége Görögországban, a görög és a bizánci művészeteket tanulmányozni. 1940–1949 között Kolozsvárott volt egyetemi tanár. Székelyföldön népdalokat tanult, fejfákat, bútorokat rajzolt, festett.
 

Ezenkívül kortársairól mintegy 600 portrét rajzolt és festett. Megtanulta a bronz-, kő-, és faszobrászatot, valamint a terrakotta- és éremkészítést is. Miután visszatért Budapestre, a Magyar Nemzeti Múzeumban kiállítások ügyeivel foglalkozott, 1957 és 1980 között a budapesti tudományegyetem tanára, tanszékvezetője volt. 1980-ban nyugdíjba vonult. Az 1960-as évek közepén dolgozta ki a kettős honfoglalás elméletét, majd a szvidéri-elméletként ismertté vált eredet-elméletet. Bár kényszerűségből kellett 1949-ben távoznia Kolozsvárról - a hatóságok ellehetetlenítették egyetemi tanárként való működését -, soha nem szakadt el szülőföldjétől, régészként és történészként továbbra is sokat foglalkozott Erdély és a Székelyföld múltjával, illetve grafikáin vagy más technikával készült képzőművészeti alkotásain mindvégig feltünedeznek ottani barátainak, művész- és tudóstársainak portréi, illetve a hazai táj. Az 1989-es rendszerváltozás után rendszeresen járt haza szülöföldjére. Életének 89. évében, egy sepsiszentgyörgyi előadásra való utazása közben, Nagyváradon érte a halál. Művei ma is igen keresett alapmunkák azok számára, akik eleink életével, a bonyolult történelmi összefüggésekkel kívánnak foglalkozni. Emlékét kopjafa őrzi Alsócsernátonban, domborművű arcképe az ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban látható, Budapesten gimnáziumot neveztek el róla, tisztelői, barátai és tanítványai megalapították a László Gyula Történelmi és Kulturális Egyesületet, Budapesten, az Alkotmány utcában levő házat, amelyben évtizedeken át családjával együtt lakott, emléktáblával jelölte meg Belváros-Lipótváros Önkormányzata.
 
 
 
Salamon Nándor író, művészettörténész így foglalja össze László Gyula sokoldalú munkásságának, megnyerő személyiségének lényegét: "Eléggé közismert, hogy hosszú élete során nem zárkózott be eredményesen művelt tudományága – a régészet és történelem – elefántcsonttornyába. Sokoldalú érdeklődése – amely szerencsésen egyesítette tudós és művész attitűdjét –, kapcsolatteremtő képessége, megnyerő, közvetlen egyénisége, sokáig megőrzött mozgékonysága alkalmassá tette arra, hogy viszonyrendszerének hálóját kiterjessze kora, a XX. század magyar szellemi életének szinte egészére. Alig van alkotó, cselekvő – költő, író, festő, muzsikus, tudós – személyisége a humán műveltségnek, akivel ne került volna érintkezésbe, legalább egy portrérajz, hitelesítő aláírás tartamára. Imponálóan gazdag közeli barátainak névsora is, de jóval nagyobb a köre a vonzásába került kortársaknak."
 
„Áldom a Teremtőt” I-II.
Portréfilm László Gyuláról
Vágó: Tombor Andrea
Operatőr: Jelenczki István, Kőrösi András MOE
Zeneszerző: Hortobágyi László
Narrátor: Simon Péter, Takács Bence
Rendező: Jeleczki István
Gyártó: Angelus Bt. 2014–2015©
 

A címképen László Gyula egyetemi tanár, régész, történész, grafikus - Fotó: Lugosi Lugo László. A szövegközi képeken László Gyula honfoglaló magyarokról készült rajzai, egy 1993-as keltezésű önarcképe és az egykori lakása falán elhelyezett emléktábla.

Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport
 
Ez a program a Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala és az ARKUM cégcsoport szervezésében, a Művelődési Ház közreműködésével valósul meg.
 

HAÁZ REZSŐ MÚZEUM
535600 Székelyudvarhely
Tel./Fax: 0040 266 218375
Kossuth Lajos u. 29. sz. Pf. 22
info@hrmuzeum.ro
www.hrmuzeum.ro
 
Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Önkormányzata


www.varoshaza.ro


FELADATOKAT ADTUNK EURÓPÁNAK


MEGJELENT – REGÉNY A HELY- ÉS JÖVŐKERESÉSRŐL – JÓKOR? MEGFELELŐ IDŐBEN? – MEGRENDELHETŐ!


ATYHA MEGKÖSZÖNI
A HATÁROKON ÁTÍVELŐ ÖSSZEFOGÁST!