HÚZD, RÁ CIGÁNY!
Szerző: Admin
HÚZD, RÁ CIGÁNY!
Kónya Sándornak(1864-1907) saját népi zenekara volt, amelyet családtagjaiból verbuvált egybe. Ő volt a székely anyaváros első köztiszteletnek örvendő cigányprímása és zeneszerzője.

Hírnevet és sok dicsőséget hozott a városnak.

A Kolozsváron megjelenő Magyar Polgár 1892-ben arról ad hírt, hogy a központi szállodában hegedű párbaj lesz, melyet Kóczé kolozsvári prímás és Kónya Sándor székelyudvarhelyi prímás vívnak, de a küzdelem színhelyén a kihívott fél Kóczé, nem jelent meg. Később arra hivatkozott, hogy nem volt ideje felkészülni. Sándorunk, nem jött zavarba, s hogy a közönség ne unatkozzon, hegedűjén magyar nótákat játszott, majd végül a Rákóczi-indulót.


Megbecsült embere volt ő a városnak. Cigányprímást álmodott a fiából. 1900-ban Székelyudvarhely város képviselő testülete őszi közgyűlésében - Kónya Sándor prímás kérésére - fiának, Jánosnak a konzervatóriumba való taníttatására 303 korona segélyt szavazott meg: ”A kicsi Jancsi gyereket, aki 10 éves, a konzervatóriumba ugyanis teljesen tandíjmentesen vették föl, s így a képviselő testület igen nemesen cselekedett, a midőn ez áldozattal nem akadályozta meg a tehetséges gyermek kiképeztetését” - írja az Udvarhelyi Híradó.

Sándorka, mielőtt kis fiát Budapestre felvitte volna egy zenei hangversenyt rendezett a Kossuth utcai Budapest szálló éttermében, ahol a 10 éves Jancsika a következő repertoárral lépett fel: 1. Pocsé induló. (Szathmári). 2. Opera négyes. (S. Kamiló). 3. Bihari kesergő szóló. (Kvintet). 4. Utolsó cseppek, keringő. (Kratzel). 5. Troubador egyveleg. (Verdi). 6. Magyar egyveleg. 7. New-York szépe.

A terem zsúfolásig telt.

Jancsi (1890-1952) azonban nem tudta befejezni tanulmányait, kénytelen volt hazajöjjön Budapestről, amikor édesapja, a tanítómester meghalt, hiszen családfenntartó lett. A nyolctagú zenekart tizenkettőre bővítette. A fiatal prímásra büszke volt a város. Egymást követték a meghívások vendégszereplésre: Budapest, Bécs, Nagyvárad, Brassó, Kolozsvár, Arad, Temesvár. Mindenütt ismerték és kedvelték a zenekart. Itthon nem volt olyan fontos rendezvény, ahol nem szólalt volna fel, legyen az labdarúgó-mérkőzés szünete, dalegyleti rendezvény. Naponta tartott hangversenyt a Budapest szálló étterem és kávéházban.

A Budapest ekkor már Bucuresti  - az OTP Bank fiókja helyén üzemelt

Schuster Márton tulajdonos büszkén hirdette: Tisztelettel értesítem Székelyudvarhely és vidéke n. é. közönségét, hogy a ,,Bucuresti"-szálloda éttermét és kávéházát f. évi április hó 2-án, szombaton átvettem, és Kónya Jancsi hírneves zenekara közreműködésével megnyitottam. Gyakran lehetett látni Ferenczy Jenőnél is, a A Koronához címzett vendéglőben is, egyik kedvenc helye volt.

Sokat vendégszerepeltek, mindig nagy szeretettel várták haza, ilyenkor nagy számú rajongó tábor jelent meg, függetlenül, hogy melyik vendéglőben léptek fel. Szívesen csatlakozott hozzájuk Bodrogi Balázs nótaénekes is.

Muzsikált ő Londonban, Párizsban, királynak, hercegnek, munkásnak, de a szíve mindig haza húzta. Utóljára a Vármegyeháza nagytermében hegedült, másnap arra ébredt, hogy nem tudja mozgatni újait, itt a vég – mondta testvérének.

Rá három napra már az égiekkel muzsikált. A város gyászolta nagy halottját. 1952-öt írtak, a cigányprímás hegedűje elnémult örökre.

Balázs Árpád


FELADATOKAT ADTUNK EURÓPÁNAK


MEGJELENT – REGÉNY A HELY- ÉS JÖVŐKERESÉSRŐL – JÓKOR? MEGFELELŐ IDŐBEN? – MEGRENDELHETŐ!


ATYHA MEGKÖSZÖNI
A HATÁROKON ÁTÍVELŐ ÖSSZEFOGÁST!